08. 06-07-08-09-10. Róma

Korán kelünk, bepakolás, elbúcsúzás és indulás. A római itt tartózkodásunk második napján kerékpáron megpróbáljuk felfedezni Rómát. Meg kell állapítsam Rómát nem a bringásoknak találták ki. Még a következő napon én újra bevállalom, de marad a „lábbusz”.
Róma csodálatos, lenyűgöző. Olyan értékekkel és léptékekkel rendelkezik mint egyetlen város sem a Világon – szerintem. A hangulat, az atmoszféra leírhatatlan. Ezért megsem próbálkozom vele leírjam. Látni kell és érezni kell.

Hétfőn megérkeznek a lányomék és a Balázs Bulcsú operatőr és a kislánya.
Közösen töltjük a délután.
Kedden egy magyar misén veszünk részt Érszegi Márk Aurél Úr visz el bennünket a Szt.Péter Bazilika magyar kápolnájába, majd az ő vezérletével nézzük meg a Bazilikát és a látogatóktól elzárt Vatkáni Kert-et és Vatikán nevezetességeit.
Megbeszéljük, hogy másnap reggel 9-kor jön értünk és közösen megyünk az audienciára. Nagy az izgalom.
Még aznap ebédre vagyunk hívatalosak a római nagykövetség kedvessége okából.
Esti sétával záródik a nap.

Szerdán már lázas készülődés és indulás. A csapat ketté vállik. Én a Márkkal a személyes audienciára megyek a többiek a csoportos meghallgatásra.
Simán bejutunk és ott ülök pár méterre a szinbadtól ahová a Őszentsége érkezik.
Kezdetben úgytűnt nem sikerül a Bakaládát és a bennelévő dolgokat bevinni. Nagy a biztonségi ellenőrzés. Végül hála Márknak beengedték.
Megérkezik a Pápa megtörténik a szertartás, majd azt követően a mi páholyunk felé tart.
Már ajándékaim a Hefter László Üveg műalkotása, a Kutyákkal az Életért Alapítvány levele, bronz plakettja, a Bakaláda, a Moksha cseppek és számtalan „kincs” várják a személyes pápai  áldást.

Sajnos Márkot nem engedték be így egyedül várom a jeles pillanatot.
A Pápa egy nagyon szimpatikus, kedves és vidám ember.
Bicsikletta! Felkiálltással, üdvözölt és kezet fogtunk. A jövetelem céljával tisztában volt. Magam is megpróbáltam bemutatkozni, jövetelem célját elmondani, s hamarjában hozzákezdtem az ajándékok átadásához. Először az Üvegképet  a KÉA levele és bronz plakettja. Az üvegképet mely Szent Márton kardját és az elvágott köpenyeget már magyarázta is a követőinek.  A végén megöleltük egymást búcsúztam és Ő távozott.

Felejthetetlen élmény volt.
Ezután elmentunk a vatikáni Magyar Rádióba egy stúdió beszélgetésre. Végül is úgy döntöttünk maradunk, mert már nem értünk volna el időben San Marino-ba.
Egy városnézés, látogatás Garibaldi és Bad Spencer sírjánál és irány haza.

Milánó után itt is volt egy utolsó vacsora program, azt azomban nem Leonardo, hanem mi prezentáltuk Róma egyik legpatinánsabb éttermében.

Záró akkordként még a lányomékkal ittunk egy különleges italt Tevere folyó bárjában és csocsó-party fejeztük be az estét.

Reggel korai indulás.